2014. április 23., szerda

Chapter 5!

Arra keltem,hogy telefonom rezeg mellettem.Egy SMS-t kaptam Justintól: Szeretnék veled találkozni egy ebéd erejéig.Jó hírem van! (: Hívj fel! X Justin
A válaszom csak egy gyors OKAY volt.Kipattantam az ágyból,leszáguldottam a konyhába és drága barátnőmet kerestem.Az egész ház üres volt.Egy kis cetlit találtam a hűtőre rakva amin ez állt:
Jadey!
Bementem a városba shoppingolni.Justin reggel keresett téged és ezt üzeni hívd fel!
Ebédet vegyél magadnak goofball!
Üdvözöl lakótársad: SAMANTHA WILLIAMS
Gondoltam akkor már ha így alakult elmegyek Justinnal ebédelni.Előkaptam telefonomat a zsebemből s az SMS feladójának számát kerestem.3x próbáltam hívni de egyszer sem vette fel.Senki...Ez érdekes...10 perc alatt meghalt mindenki vagy mi van?Éppen kezdtem volna kiborulni mikor megcsörrent a mobilom:
-Igen?-szóltam bele idegesen
-Őőőő Jade!Itt...Itt...Justin...-mondta zavarodottan az ismerős hang
-Jajj szia!Bocsi nem akartalak megijeszteni ezzel a hangnemmel.Csak kiborultam,hogy egyedül vagyok itthon és nincs kaja.-hazudtam.Hallottam hogy halkan kuncogott a telefonba.Ez bevált...Klassz!
-Jajj semmi baj.Akkor ez az jelenti hogy most azonnal eljössz velem ebédelni a városban lévő Golden Porcshop(Ejtsd Golden porkszshopnak)-ba!-mondta kedvesen
-Pontosan ezt jelenti!-mosolyodtam el -Mikor találkozzunk?
-Mondjuk fél 12?
-Tökéletes.Akkor ott látjuk egymást!Sziia...-mondtam majd leraktam.Akkor ez most egy randinak számít?Nem számít irány készülődni és fürdeni.Előtte muszáj enne valami reggelit mert különben rosszul leszek.Ilyenkor miért nincs itthon semmi kaja?!Most kénytelen vagyok elsétálni az 5 percre lévő boltba.Remek.Vajon bárki észre fogja venni ha pizsiben megyek ki odáig?Szerintem mindenkinek van jobb dolga szóval miért ne?!Felkaptam egy kabátot és egy papucsot és már el is indultam.Épp a sorok között sétáltam a megpakolt kosarammal melynek tartalma *1 vekni kenyér;15 zacskó MAOAM;tej;csokis zabpehely* mikor éppen fordultam volna be a 4.sorba összeütköztem egy szőke hajú lánnyal.Velem egy idős lehetett.
-Nem tudsz vigyázni?-mordult rám
-ŐŐőőő ne haragudj?!-mondta kínosan
-Inkább szedd össze a cuccaidat és állj arrébb!-mondta majd felpattant és már el is tűnt.

Annyira ismerős volt az arca.Csak tudnám hogy honnan...összeszedtem a cuccaimat majd elballagtam a kasszákig.Valóban nem tűnt fel senkinek,hogy pizsamában mászkáltam fel alá a városban.Hazasiettem elpakoltam a cuccokat és már indultam is öltözni.


Hajamat kivasaltam és útnak is indultam.Kemény 20 perc bolyongás után megtaláltam a találka helyét.Egy nagyon puccos és csicsás helynek tűnt külsőre.Mikor beléptem már láttam Justint.
-Szia.-köszöntem rá
-Jajj szia!Észre sem vettelek!-nyomott egy puszit az arcom jobb oldalára.A parfümjének illata befészkelte magát az orromba.Picit almás pite illata volt.Jó értelemben persze.
-És miről akartál besz...-kezdtem bele mondanivalómba mikor két srác és egy lány álltak meg melletünk.
-Jade!Bemutatom neked Jack Harries-t,Eliot Straingh-t és...-mutatott körbe Justin ám a szőke hajú lány elm állt és ennyit mondott
-Perrie Handerson!Modell és hamarosan énekes és várj!Nem te voltál ma reggel a boltban?-nézett rám kikerekedett szemekkel.Ha kevésbé akarok kínosnak tűnni hazudok
-Őőőő nem!Biztos keversz valakivel hehe...Justin és pontosan miért is vannak itt?-néztem rá kínosan

-Ja igen!Emlékszel mondtam neked,hogy nagyon jó voltál a fotózáson.És akkor megemlítettem még egy embert aki kiváló volt.Na ő volt Perrie!-vigyorgott rám.Én csak ültem ott némán és hallgattam a történetet.A lélegzetem elakadt nem jutottam szóhoz.Egy modellel bakiztam reggel?Gratulálok Jadey!
-És nekem mi közöm van ehhez a csajhoz?-nézett rám Perrie


-Az drága Pezzám,hogy közös munkára kérlek fel titeket!-vigyorgott Justin.Mind a ketten egymásra néztünk.Láttam a szemében,hogy az első adandó alkalommal meg fog ölni engem.
-Mit mondtok?
-Hátőőőő...Okay?-néztem rá félve
-Rendben!De akkor nem akarok vele közös öltözőt!-jelentette ki Perrie.Én csak ültem és mosolyogtam.Meg sem tudtam szólalni hiszen ilyenkor mit tudok mondani?! Kérlek ne mert megöl?Na persze!
-Na de nekem mennem kell!Találkozom a csajokkal.Valaki velem tart?-nézett körül Perrie.Mivel senki nem jelentkezett ezért felvette mini fekete táskáját,napszemüvegét még egy utolsó csókot adott Jack-nek és elindult az ajtón kifelé.Szívemről egy hatalmas kő esett le.
-Nem kell félni tőle!Majd lenyugszik!-fogta meg vállamat Jack.Én csak kedvesen mosolyogtam és levettem kezét a vállamról.
-Köszönöm a nyugtatást...De nem szorulok rá.-néztem szemébe.Láttam az arcán,hogy nem érti mirt vagyok ilyen...

*Jade emléke*
-Figyelj én bármikor itt vagyok neked!-mondta Marcus és a homlokomra adott egy puszit
-Köszönöm Marc!Tudom hogy rád mindig számíthatok...-töröltem le a könnyeket az arcomról.
A későbbiekben Marcus elárulta Jade összes titkát ellenségeinek.Így a barátságuk egy csúnya vitával véget ért.

Éreztem,hogy a hányinger kerülget még mielőtt megérkezne asztalunkhoz a kaja.
-Kimegyek a mosdóba!-álltam fel de hirtelen megszédültem és a földre akartam esni.Ám egy erős kézpár elkapott.Mikor felnéztem csak két zöld szempárral találtam magamat szembe.Jack volt az...Körülötte pedig az egész étterem és a pincérek azt kérdezgették "jól van?" Nem nem vagyok jól!Az egyik ellenségem barátjának a karjában fekszem egy étteremben...Maguk szerint jól vagyok?


2014.04.22                  23:14

2014. április 12., szombat

Chapter 4!

Rápillantottam a fali órára ami fél 4-t mutatott.
-Ideje indulni Sam!-nyitottam be a szobájába.
-Jó jó megyek már!-rohangált egy darab VANS cipőben.Szép halkan kiosontam a szobájából,ilyen megijedt arcal.Besétáltam a konyhába elővettem a telefonomat gyorsan írtam Justinnak,hogy most indulunk és 20 perc múlva érünk oda.Végre Samantha is elkészült így útnak is indulhattunk.Odafelé vagy 20x tévedtünk el de persze a Starbucksba mindig van időnk bemenni.Vettünk 2 kapucsínót és már siettünk is a Lonod Eye-hoz.Hamar megtaláltuk Justint így már kezdődhetett is a fotózás.:
-Jól néztek ki.-dícsért meg minket
-Köszönjük szépen.-mosolyogtam rá
-Na kezdjünk neki mert sötétedik!-mondta Justin és már kezdetét is vette a fotózás
Körülbelül 6 órán át voltunk ott mire végeztünk.Közben 10x öltöztem át.Picit elfáradtam de megérte.
-Ééééés az utolsó kép elkészült!Nagyszerűek voltatok!-mondta Justin majd kikapcsolta a kamerát.Sam és én odasétáltunk nagyszerű fotósunkhoz hogy megköszönjük neki a mai napot.Éppen indulni készültünk mikor hirtelen elém állt:
-Nem megyünk el megünnepelni ezt a csodás napot egy kis Yono Jogóval?(Aki nem tudná ez a nálunk is híres Frozen Yoghurt. Más néven az álltalad összeállított kedvencek vannak benne)-mosolygott rám
-Hátőőőő...-kezdtem el hebegni habogni
-De!Miért is ne!-vágott közbe Samantha.A tekintetemmel a "Megöllek!"szócskát sugároztam felé mire ő csak elmosolyodott.
-Szuper!Van itt egy a sarkon.Menjünk ha még akarunk kapni bármit is.-indult el Justin.Egy ideig csak sétáltunk majd megpillantottuk a hatalmas villogó Yono Jogo feliratot.A hely szinte telljesen üres volt.Rajtunk kívül csak 2 srác volt bent.Az arcukat nem láttuk rendesen de mikor elmentünk mellettük ránk néztek majd elkezdtek sutyorogni.Mintha nem láttunk volna semmit mentünk tovább előre a bárhoz.Összeállítottuk saját kis vacsoránkat és leültünk odakint.

Igen!Samantha drága kettőt kért magának. Míg Justin a zabos vaníliát kérte...Én jól elvoltam a gumimaci,görögdinnye és eper krém világában.Kell a boldogság na!Már este fél 11 volt de mi még mindig nem akartunk menni.El cseverésztük az időt.Hirtelen óriási viharfelhők keletkeztek felettünk és perceken belül mintha dézsából öntenék a vizet elkezdett esni.Fogtuk a cuccainkat és szinte hazáig rohantunk.Samantha berontott a házba míg mi Justinnal szépen elsétáltunk az utca végére mondván hazakísérem.
-Modellkedtél már korábban?-nézett rám kósza tincsei mögül
-Nem...-suttogtam
-Pedig amit a fotózáson csináltál!Wow!Senki nem tudta elsőre eddig,hogy mit kezdjen magával amint bekapcsoltam a kamerámat.Csak egy lány volt még ilyen de ma már ő is más utakon jár-mosolygott rám
-Ez aranyos.Köszi a bókot-mosolyogtam vissza. -Hát akkor szia.-köszöntem volna el mikor Justin egy óvatlan pillanatban megcsókolt.Először azt sem tudtam mit kezdjek magammal.Hirtelen minden megszűnt körülöttem.
-Szia.!-mondta majd felpattant a pennyboardjára és eltűnt az esőben.Csak álltam ott némán és bámutam magam elé.Nem tudom ezt az előbbi esetet hová tenni.Ne értsétek félre Justin egész helyes...De érzem nem ő az igazi.Visszasétáltam a házunkhoz,bementem letettem a kulcsomat az kis asztalkára és leültem a kanapéra.Sam már rég aludt ezért TV-t sem tudtam nézni.Bekapcsoltam a laptopomat és megnéztem az E-mailjeimet,a Twitteremet és hasonló finomságokat.Már meg is kaptam a képeket.Nem csoda hiszen telefonról bárki el tudja küldeni.


Felnéztem twitterre ahol a következő fogadott: @iJustinPhotographer followed you!Follow back now!
Kikapcsoltam a laptopomat és már hívogatott is az ágy.Átvettem kedven pizsimet és bemásztam ágyikómba.Hamar elnyomott az álom...



2014. március 12., szerda

Díj!

Köszönöm szépen: Wolfblod Fan-fiction ♥




Szabályok:
-Mindenkinek 11 dolgot kell írnia magáról.
-A jelölő minden kérdésére válaszolni kell.
-11 kérdést kell feltenni a jelöltnek.
-11 blogot  kell jelölni és linkelni.
-Nincs visszaadás, visszajelölés. 

11 dolog magamról:

  1. Szini tagozatos iskolába járok.
  2. Soha nem írom le a történetemet.Mindig megragad a fejemben *bezzeg a matek nem*
  3. Imádok az esőben sétálni a legjobb barátommal Olivérrel
  4. Nagyon sok becenevem van de a leggyakoribb: Jade/Anya/Suni/Asszony/Tevi/Ivott
  5. Példaképem Demi Lovato/Jeffree Star és Macklemore
  6. Van egy falam ami tele van közös képekkel amin én és a legjobb barátaim vannak *építés alatt van*
  7. Nem szeretem a sulimat
  8. Imádok énekelni és táncolni...No meg persze fotózni és filmeket készíteni is
  9. A karaktereimet a barátaimról mintáztam
  10. Kedvenc filmem a Női szervek/Titanic/Fűrész és a Frozen
  11. Soha nem nézek az emberek szemébe így nem tudom hogy a barátaim 96%-nak milyen színű a szeme
11 válaszom:

 -Milyen zenéket hallgatsz? 
Rengeteg félét.Inkább dubstep rap és pop az én asztalom =)
-Ismered Mr. Missh zenéit?
Igen de nem szeretem túlzottan.
-Hol nyaraltál tavaly?
Londonban voltam kint.És balatonnál♥
Hány éves vagy?
16 leszek októberben *.*

Hol tartanád az esküvődet?
Hmmm van egy netceleb a sulinkba *Kónya Gyuri* és ő szokta mondogatni hogy megy a Lehelre...Na én ott szeretném *JK* London vagy pedig Dublin 

Elmennél Brooklynba?
Nem áll szándékomba de ha arra visz az út akkor persze!

Van Vizípipád?
Igen.3-4 hete vettem és Ferenc a neve

Van titkod?
Mindenkinek vannak titkai =) Így persze nekem is.

Milyen ember vagy?
Kedves/Barátságos/Hangulatingadozó/Hűséges/Nagyon őszinte/Pimasz/Féltékeny/Depressziós

Szeretsz?:3
Nem mert imádlak ♥

Szereted a nyarat?
Persze!Már az ideit nagyon várom.Fiammal fogok menni erre és arra bulizgatni nyaralni.Nagyon várom már.Meg megyünk megint Londonba és költözünk is =)

11 kérdésem:

  1. Kedvenc ruhadarab?
  2. Mi volt a jeled oviban?
  3. Kedvenc szerelmes számod?
  4. Ki a legjobb barátod aki mindent tud rólad?
  5. Szereted az iskoládat?
  6. Miért kezdted el ezt a történetet megosztani a világgal?
  7. *Fejezd be a mondatot* legjobban annak örülnék ha...
  8. Mi a terved nyárra?
  9. Van kedvenc kiegészítőd?Ha igen csatolj róla egy képet 
  10. Ki a kedvenc íród?
  11. Mi a kedvenc nyári slágered?*lehet több is*
11 blog akinek küldöm:
http://muchislittle.blogspot.hu/


Xx Jade

2014. március 7., péntek

Chapter 3!

Egész úton haza felé azon gondolkodá,mit keresett egy női ruha üzletben édes drága Justin atyám.Itt tuti valami átverés lesz.Nem láthatott meg csak úúúúgy egy vadidegen fotós hapek. Ugye?!
-Ideges vagy?-kérdezte Sam amíg kerestem a kulcsomat a ház előtt
-Egyáltalán nem!Sőt még csak izgulni sem izgulok!-vágtam rá riadtan
-Láááátszik rajtad,hogy bejön neked a srác és hogy ideges vagy a 4 óra miatt!-miért van az,hogy belelát a fejembe?
-Nem is igaz!-nyitottam a zárat és berontottam a lakásba.
-Istenem Jade látszik rajtad!-dobta le táskáját a földre.Ja igen ki kéne pakolni a bútorokat úgy is rengeteg időnk van.
-De nem!Nem érted?!Nem és kész!-vitatkoztam vele
-Jade Amelia Violett Jackson!Nekem te neeeee hazudj össze vissza!-mondta mérgesen.Utálom ha a teljes nevemen hív.Ilyenkor már tuti mérges!Anyu hívott mindig így...

*Jade emléke*
-Jade Amelia Violett Jackson!Már megint mit csináltál!?Most hívott az igazgató...Már 2 hete nem mész iskolába.-állt meg a szoba ajtómba anya
-Tudod jól,hogy miért!Gyűlölök oda járni.Mindenki szekál és kinéz.Meg van az a lány tudod...Gigi...-néztem rá könnyes szemekkel
-Mi van vele?-ült az ágyam szélére anya és megfogta a kezemet
-Emlékszel mikor volt egy sérülés a fejemen.Akkor azt mondtam csak bevertem az asztal sarkába.-kezdtem bele
-És nem így volt?
-Nem...Vagyis de csak máshogy.Gigi verte bele a fejemet mert nem tudtam,hogy a suli udvarban nem lehet dohányozni.-magyarázkodtam neki.
-Jajj Jadey.-ölelt magához.Éreztem,hogy a szíve hevesebben dobog mint általában.


-Hé Jade!Figyelsz?!-hadonászott a kezével arcom előtt Samantha.
-Igen!De most inkább pakoljuk ki a lakást okay?!-mondtam majd felmentem az emeletre átvettem a "melós" ruhámat és visszamentem a földszintre.


-Na akkor kezdjük a nappalival.Oda nincs olyan sok cucc szerencsére.-álltam meg Samanthaval szemben
-Jó de a szekrényt nem tudjuk a helyére tolni.-mutatott rá a fekete nagy és nehéz könyves szekrényünkre amit még otthonról hoztunk-.
-Ohhh...Igen.Na az már macerásabb.Majd megoldjuk-kacsintottam rá.Elkezdtük széttologatni először a nappaliban majd a konyhában és végül a saját szobánkban a berendezést.Szépen kipakolgattuk a saját holmijainkat és lehuppantunk a kanapéra.
-Végeztünk?-lihegtem
-Jah asszem!Csak a nagyszekrény maradt...DE az ráér!-legyintett.
-Na akkor én most felmegyek és lezuhanyzok utána pedig keresek valami ruhát a fotózásra.Te meg addig...Aludj vagy csinálj amit akarsz.-keltem fel a kanapéról.Fölrohantam a szobámba a törölközőmért és már be is pattantam a zuhany alá.Előtte persze bekapcsoltam a rádiót és milyen véletlen a kedvenc számom indult el


Szinte már ordibáltam a zuhany alatt olyan hangosan énekeltem mire Samantha csak ennyit kiabált a földszintről: "Én ám hallom idelent ezt a macskanyúzást...Csendesebben Jade!!!" A testvéri szeretet...
Igen nekem Samantha olyan mintha a nővérem lenne.Hiszen mindig velem van és velem is volt mindig.Azután az este után minden megváltozott jó és rossz értelemben is.Nagy elmélkedések közepette észrevettem hogy lassan ki kéne szállni mert különben elkések.Kiszálltam a jó meleg víz alól és átbattyogtam a szobámba.Kikaptam az egyik kedvenc outfittemet,magamra dobtam egy enyhe sminket és már lent is voltam a konyhában.




2014.03.07         20:45

2014. február 27., csütörtök

Chapter 2!

Másnap reggel korán keltem fel.Sam még aludt ami jellemző rá hiszen ki kelne fel 10-nél előbb.Halkan kiosontam a konyhába kerestem egy tálat,majd kivettem a táskámból a müzlit *ne kérdezd miért van ott* fogtam egy kanalat és bekuckóztam a TV elé.Kedvenc sorozatom a Pretty Little Liars felére kapcsoltam oda.Közben persze csekkoltam a facebookomat/instagrammomat és a tumblromat.Hallottam,hogy nyílik az ajtó és csak egy kócos és álmos fejet pillantottam meg
-Nahát milyen friss és üde itt valaki!-mosolyodtam el és belekortyoltam a teámba.
-Ja...Friss...Üde...Mind én vagyok.-dörzsölte meg a szemét majd leült mellém
-Van terved mára?-kapcsoltam ki a TV-t
-Ahha.Aludni akarok egész nap.Este meg bulizni-csillant fel a szeme
-Nem jössz el velem inkább várost nézni?-érdeklődtem.Kimentem a konyhába csináltam egy bögre kávét neki és közben gondolkoztam.Nem mondtam el neki,hogy tegnap este látogatónk volt.Nem akarom,hogy kombináljon.Visszamentem a szobába és leraktam mellé a bögrét amelyet olyan gyorsasággal emelt fel és fogyasztotta el a benne lévő meleg italt mint még soha,.
-Megyek veled de csak ha megyünk vásárolni is!-kacsintott rám.Jellemző...Mindig is ez az ára annak ha velem kell jönnie.Felmentem az emeletre otthagyva a bögréket és Samet előkotortam pár ruha darabot a bőröndből,feldobtam egy kis tust és szempilla spirált és már lent is voltam.
-Ja hogy máris indulunk?-nézett rám Sam
-Miért mit hittél?Hogy majd este megyünk?Főleg ha te még vásárolni is akarsz...-néztem rá unottan.
-Basszus akkor már indulok is öltözni mert...-kezdte a mondanivalóját
-Tudom Tudom..."Egy év mire elkészülök!"-kezdtem el nyávogós hangon beszélni.Samantha felém fordult finoman és nőiesen beintett nekem és bement a szobájába.Én pedig diadal ittas arcal visszahuppantam a kanapéra.Elővettem a telefonomat és elkezdtem rajta nézegetni a twitteremet.Az értesítő ablak bevillan a képembe *Jack Harries followed you.Follow back now!* A szemem picit kikerekedett,hogy ki ez a Jack...akárki.No de mindegy hallottam,hogy Sam rohangál mert nem találja kedvenc szemceruzáját
-Nem láttad a
-Fürdőszoba 3.polc középső fiók balra...-mutattam a fürdő felé de egy pillanatig nem néztem fel.Mikor végre drága barátnőm is elkészült útnak indultunk.Elmentünk először a London Eye-hoz aztán a Big Benhez és végül a tőle nem messze lévő palota kertjét is megnéztük.Mesés volt.Na itt eltudnék képzelni egy randit akárkivel.Megálltunk egy fagyira.Én a szokásos Csoki/Kiwi kombót kértem, Samantha pedig Csoki/Eper és Caramella gombócokkal gazdagította hasának tartalmát.Miközben sétáltunk kitérőt tettünk az Oxford Street-re *bevásárló utca tele ruhaüzlettel és Starbucksal* Először a H&M-be néztünk be majd a Zara-ba.Megpillantottam egy gyönyörű ruhát amit azonnal fel is próbáltam.

-Na milyen?-mentem ki Samantha elé
-Gyönyörű...Mondjuk nem rajtad de a ruha az gyönyörű-nevetett
-Szerintem nagyon jól áll!-szólalt meg egy ismeretlen hang mögülem Ijedtembe hátra fordultam és egy ismeretlen barna hajú barna szemű deszkás kinézetű srác egy fényképezővel állt előttem.
-Segíthetek?-kérdeztem félve
-Nem.Vagyis igen.Justin Pinnock vagyok fotográfus és most keresek modelleket.És megláttalak téged és arra gondoltam,hogy idejövök megkérdezni,hogy nem lennél-e benne egy mai gyors fotózásban.-mosolygott rám kedvesen.Nem tudtam mit mondjak a szívem igent mondott de az eszem nemet.A srác eszméletlenül jól nézett ki...

Nem időm sem volt válaszolni úgy néz kis Samantha lett hirtelen a szívem
-Elvállalja!-vágta rá
-Szuper akkor mondjuk találkozzunk a Big Bennél 4-kor ha az megfelel-írta fel a kezemre a számát
-Szuper köszi.-mosolyogtam vissza rá.Még egy darabig csak néztem ahogyan kisétál az ajtón és egyszer még visszanéz és mosolyog.
-Jade te elpirultál?-nézett meg Samantha és kezdett mosolyogni
-Nope...-vágtam rá
-Rendben van Mrs.Pinnock menjünk haza.-bökött oldalba
-Hé énb nem vagyok Pi...
-DE IGEN!-kiáltott rám Sam majd megfogta a kezemet,kifizettük a ruhát és elindultunk haza...

2014.02.27           21:00

2014. február 22., szombat

Chapter 1

Felálltam és leporoltam magamat.
-Jack vagyok.-nyújtotta felém kezét a magas Zöld szemű,barna hajú "kedves" deszkás fiú.
-Jade Jackson.-mondtam picit talán flegmán.De bocsájtson meg a világ...elütött egy gyerek.Vagy lehet hoogy nem éppen gyerek...Mindegy.
-Nagyszerű név!És mi járatban vagy?-mosolygott továbbra is
-Bocsi de nem bízok idegenekben...Samantha menjünk!-mondtam majd kézen fogtam barátnőmet és sietősre vettük a tempót.
-Ez bunkóság volt Jadey!-mondta Sam és megállt mellettem
-Miért?!Nem is ismerem.Akkor meg minek kössem az orrára,hogy mi járatban vagyok itt?-kérdeztem csípősen
-Biztos nem egy gyilkos életem...-mondta Sam

*Jade emléke*
-Figyelj kicsim menj fel az emeletre!És zárd be a szobád ajtaját,bújj el az ágy alá és ne engedj be senkit rendben!-fogta meg arcomat anya és adott egy puszit a homlokomra.
-De anya...-kezdtem el sírni.Hangos dörömbölést hallottam a bejárati ajtó felől.
-Menj Jadey!Bármi is lesz nagyon szeretlek!-mondta és kezembe adta a nyakláncát amit soha nem vett még le -Ez majd megvéd és nem felejtesz el!. Felrohantam a szobámba.Fájt otthagyni anyát de muszáj volt.Bezártam az ajtót és bemásztam az ágyam alá...

-Hé Jade!Minden oké?-kérdezte Sam
-Mih?Jah....Igen!Csak...tudod...emlékek!-néztem rá fél mosollyal az arcomon.Szememből egy picike könnycsepp szökött ki de azonnal letöröltem.Mire megfordultam csak Sam két karjával találtam magam szembe aki azokat ölelésre nyitotta. 5percnyi ölelkezés után elindultunk a ház felé.Nem sokára el is értünk a célhoz.Előbányásztam a táskámból kulcscsomómat és a megfelelő kulcsot a zárba helyeztem.Amint beléptünk egy csodálatos nappali bámult velünk szembe.Jobb oldalt 2 ajtó volt.Az egyik egy hálóba a másik egy fürdőbe vezetett.Ha kicsit tovább mentünk a konyhába találtuk magunkat.Az emeleten szintén egy fürdő és egy szoba volt található.

-Enyém a földszint!-vágta rá Sam
-Okay.Úgy is én akartam az emeletet hehaaaaa!-nevettem az arcába.Eljátszottuk a szokásos "Ez bizony így van!" kézfogásunkat és mindenki bezárkózott a szobájába.Elkezdtem kipakolni (ugyanis a költöztetők már rég behozták minden cuccunkat és berakták a nappalinkba hogy a 2 szerencsétlen lány majd szétpakol ugye?!noooooo!) Mivel ágyam az nem volt ezért kénytelen voltam a földön hálózsákban aludni.Felraktam az "ágyam" fölé egy nagy Brit zászlós pósztert.A beépített gardróbba beraktam a ruháimat,felraktam az égősort és lefeküdtem aludni.A föld iszonyat kényelmetlen.Nem csoda hiszen parketta van.Node mindegy.Leosontam teát csinálni magamnak.Benéztem Samantha-hoz.Már elaludt így kikapcsoltam a TV-t és betakartam drága barátnőmet.Halkan kilépkedtem a szobából el a konyhához és a "Törékeny konyhába való mütyik" elnevezésű doboz tartalmát kezdtem el kipakolni a konyhában.Körülbelül 20 perc keresgélés után meg is találtam a vízforralót viszont ekkor kellett a ténnyel szembesülnöm,hogy az itten konnektorok nem olyanok mint LA-ban.Shittt...Na akkor most légy okos Jadey keress egy lábast.Engedj bele vizet és kotord ki a gyufát a zsebedből.Amint felraktam a gázra a vizet hatalmas dörrenést hallottam.Nagyszerű még vihar is van.Félek a viharban főleg egyedül.Mikor a víz elkezdett forrni beledobtam a teafiltert,elzártam a gázt és kiöntöttem a kedvenc bögrémbe a meleg teát.Elsétáltam a nappaliba ahol leültem a TV-hez és elkezdtem a "Walking Dead"-et nézni.Ekkor kopogást hallottam. Ijedtemben összerezzentem,majd lehalkítottam a TV-t.Leraktam a teát a kis komódra és felkaptam egy levél bontó kést.Lasssan elindultam az ajtó felé,már szinte kúsztam a földön...Mikor kinyitottam az ajtót arcomról eltűnt a félelem és egy enyhe nyögés hagyta el a számat...

2014.02.22 20:15


2014. február 20., csütörtök

Prológus!

-Gyere már Sam! Lekéssük a gépet!- kiáltottam fel az emeletre. Még egy utolsó pillantást vetettem a házra melyben közel 16 évig laktam a legjobb barátommal. El se hiszem,hogy Londonba megyek. Ezt az állást már szinte a kezembe érzem.És hogy Samantha is jön velem...Awesome!
-Sam megjött a taxi!Gyere mááááár!-toporzékoltam. Már hallottam,hogy drága barátom siet a folyosón.Magassarkújának hangját nem lehet nem felismerni.Kezembe nyomta a 2 táskáját *mint mindig most is én cipekedem* majd kimentünk a taxihoz.Az öreg sofőr segített berakni hátra a csomagtartóba a bőröndöket mi pedig beszálltunk.Én előre Samantha pedig hátra ült be.
-Az LAX reptérre legyen szíves.-mosolyogtam rá a sofőrre.Ő pedig csak megemelte a kalapját és már el is indultunk.Nem telt el sok idő meg is érkeztünk a reptérre.Kifizettem a taxit,átvettem a csomagokat,Sam kezébe odanyomtam sajátját és elindultunk a "Check point" felé.Odaadtuk az ott álló fiatal srácnak a jegyeket egy másiknak pedig a táskákat és megindultunk a repülőre.Elfoglaltuk a "méltó" helyünket. Én az ablak mellé míg Samantha a mögöttem lévő ülésre kéreckedett át.
-Miért is kell nekem is menni?-kérdezte Samantha
-Mert szeretsz..!-vetettem be kiskutya szemeimet
-Ezt honnan veszed?-kérdezte majd felnevetett
-Miért nem?
-Dehogy is nem!-ölelt meg az ülést közénk szorítva.Örülök hogy vele mehetek el erre az állás interjúra.Jobb támpontot nem is tudok elképzelni magam mellé.Az út 90%-át mind a ketten végig aludtuk.A maradék 10ben tervezgettem,hogy hogyan legyen a lakásom elrendezése,hogy ha nem jön össze a meló milyen egyetemre lenne érdemes benézni,hogy Samanthat ha kidobom van-e hely ahova tud majd menni.A lényeg az hogy ott legyen sok kaja.Mikor éreztem,hogy a hátam mögött lévő álom szuszék elkezdett mozgolódni hátrapillantottam:
-Szép Londoni jó reggelt!5perc és landolunk.-mosolyogtam rá.
-Rendben...addig alszok..-mondta majd fejére húzta a takaróját.Leszállás után elindultunk a csomagjainkért.
-Megiszunk egy kávét?-kérdezte Sam
-Persze!-mosolyogtam.Elsétáltunk a legközelebbi Starbucksba és kértünk két kávét.Kiléptünk az ajtón és a hideg Londoni levegő megcsapta az arcomat.Összébb húztam magamon a kis bőr kabátomat és elindultunk gyalog mivel a házunk nem volt messze.


Nem sok idő telhetett el mikor meguntuk a sétát és leültünk bőröndjeinkre.
-Ahhuj fáj a lábam!-vette le cipőjét Sam
-Nekem is de gyere már...Nem lehet olyan rossz!-mondtam majd elkezdtem felrángatni barátnőmet.Pechemre elengedte a kezemet én meg hátrébb botladoztam.A hátam mögüll csak ennyit hallottam: "Vigyázz!" majd egy óriási puffanás és egy AUCH felkiáltást tapasztaltam.Felkönyököltem a járdán és láttam hogy egy barna hajú,zöld szemű srác fekszik keresztbe rajtam.
-Ne haragudj!-állt fel és kezet nyújtott hogy felsegítsen
-Nem kell köszönöm!Van lábam.-mosolyogtam rá...

2014.02.20    18:15